A gyerekek erkölcsi érzékét, etikai hozzáállását rengeteg tényező alakítja, nem lehet ezt a feladatot kizárólag a család, az iskola, a vallás hatáskörébe utalni. És esetenként olyan résztvevők is befolyásolják, amelyektől nem mindenki felhőtlenül boldog. Sok ilyen könnyen elérhető, fiatalok által kedvelt tartalmat lehetne kiemelni, a Kőgazdag fiatalok csak egy példa ezek közül.

Nel Noddings, a nevelésfilozófia professzorának alapvetése, hogy minden, neveléssel foglalkozó közösség elsődleges funkciója az etikai alapelvek fenntartása és elmélyítése. A gondoskodás elméleti megközelítéséről szóló könyvében egyértelművé teszi, hogy ez közös ügy, ami alól nincs kibúvó: senki nem mondhatja, hogy ez nem az ő dolga.

Noddings elmélete egyfajta hidat teremt más morális megközelítések között azzal, hogy különleges hangsúlyt helyez az emberi kapcsolatok mély jelentőségére az erkölcsi gondolkodásban. A gondoskodásetika úgy véli, hogy az érzelmi kötelékek és az empátia nélkülözhetetlenek az erkölcsi értékrend kialakításában és fenntartásában. Amikor ezt az elméletet alkalmazzuk az oktatásra, azt jelenti, hogy a tanulók kizárólag az intellektuális tudás birtokában nem lehetnek teljes emberek, hanem csak az érzelmi intelligencia és az empátia kifejlesztésével együtt.

Ezen keresztül Noddings azt hangsúlyozza, hogy az erkölcsi fejlődés nem korlátozódik az absztrakt elvek vagy formális etikai normák tanítására, hanem magában foglalja az emberek közötti kapcsolatok minőségének javítását is. Az emberi kapcsolatokban való elmélyülés és a gondoskodás erősítése révén Noddings elmélete összekapcsolja a deontológiát, konzekvencializmust és más morális megközelítéseket, kiegészítve azokat egy személyesebb és érzelmekre alapuló dimenzióval. Ezen keresztül a gondoskodásetika nemcsak alternatívát kínál más megközelítésekkel szemben, hanem gazdagítja és kiegyensúlyozza azokat, elősegítve egy teljesebb és emberközpontú erkölcsi keretrendszer kialakítását.

Fotó: Stanford Graduate School of Education

Noddings szerint ahhoz, az életet teljesnek érezzük, két dologra van igazán szükség: törődni másokkal, és törődést kapni. A létezés emberi kapcsolatok nélkül egy hiányállapot – valakivel együtt lenni a bajban sokkal jobb, mint egyedül lenni.

Az oktatásnak, nevelésnek ezért fontos célja, hogy a diákokat alkalmassá tegye a kapcsolódásra – a gondoskodásra, és a gondoskodás elfogadására. Hiába tanulja meg valaki a tananyagot, ha közben megutálja a tárgyat (esetleg a tanárt is), az kudarcnak tekinthető.

A diák maga ugyanis mindig fontosabb kell hogy legyen, mint az oktatott tárgy. 

Fotó: Canva

Ez a törődő oktatás azonban nem egyenlő a mindent engedéssel. A tapasztalatok alapján a diák hosszútávon azt fogja igazán hatékonyan megtanulni, amit maga is fontosnak tart, hasznosnak érez. És hogy mit tart annak – erre a tanár komoly hatással lehet, és ez a “hatás” az igazi feladata.

Az oktatás folyamatában a tanár együttműködést alakít ki, melynek során a diák egyre nagyobb felelősséget kap és egyre kompetensebbnek érezheti magát. Az együttműködés része a párbeszéd, melynek során tudatosítani lehet, hogy nem csak az a fontos, mit mond a diák – hanem az is, miért mondja. Ennek következményeként a diák etikai ideálja is formálódik.

Fotó: Canva

A tanárnak nincs könnyű dolga – nem elég beszélnie az erkölcsi alapelvekről, a viselkedésének tükröznie kell azokat, ugyanis nem csak partner, de szerepmodell is.

Nem mindegy például, hogyan kezeli a helyzetet, ha puskázáson ér egy diákot. Ha ilyenkor a lehető legjobb indítékot feltételezi (a diák jól akar teljesíteni) és elmagyarázza, hogy miért nem engedheti meg az ilyen csalást (mások érzéseire és szükségleteire gyakorolt hatás) világossá válik a szabály mögötti etikai elv, így az ahhoz való viszonyulás fontosabb lesz, mint a büntetés.

Fotó: Canva

Sokan vetették fel Noddings elméletével kapcsolatban, és talán már az olvasóban is megfogalmazódott, hogy rendben, ez szép és jó – de ilyen osztálylétszámok, ekkora tananyag és ilyen kapacitások mellett az ilyen szintű törődés teljesen lehetetlen. Pedig a szoros együttműködésnek gyakorlati haszna is van: ha a pedagógus tudja, hogy a diákok várhatóan melyik témára, feladatra hogyan reagálnak, hatékonyabban tudja szervezni az oktatást.

Dewey egyenesen azt tanácsolja, hogy minden tantárgyat úgy érdemes oktatni, hogy a hangsúly  a társadalmi és személyes aspektuson legyen – a tárgyi tudás átadásakor ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni az etikai szempontokat.

A magyarországi közoktatási rendszer nem foglalkozik kiemelten ezzek a megközelítéssel, de vannak kezdeményezések, amelyek hangsúlyosan figyelembe veszik Noddings szempontjait. Ilyen például a Deviszont Közösségi Tér, ahol elfogadó, demokratikus közeget hoznak létre, ahol mindenki biztonságban érzi magát, ahol új barátságok születnek és ami az egymás iránti szolidaritáson alapul.

Van öt perced? Ez a videó összefoglalja Noddings alapelveit:

Szerző: Zsirai Viktória (Készült az ELTE PPK NDI Társadalom- és nevelésfilozófia kurzus keretében)