Az esélyegyenlőség nem csak egy nemes és távoli küzdelem, hanem egy mindennapi gesztus – hogyan tudunk ezért tenni nap mint nap?
Az egyik legfontosabb emberi képesség a nyelvhasználat, hiszen ennek segítségével osztjuk meg a gondolatainkat és szerzünk tudást a világról. Annak érdekében, hogy a nyelvhasználat és a kommunikáció eredményes legyen, figyelnünk kell – többek közt – a szóhasználatra. Inkluzív vagy befogadó nyelvhasználatnak nevezzük azt, amikor figyelünk bizonyos szavak és kifejezések elkerülésére, amelyek sértően és/vagy kirekesztően érinthetnek egyes csoportokat. A megfelelően megválogatott szavakkal egy olyan előítélet-mentes környezetet tudunk kialakítani, ahol az emberek megértve érzik magukat, ezáltal megnyílnak egymásnak, jó kapcsolatot tudnak kiépíteni és végső soron tanulni tudnak egymástól. A tudatos szóhasználattal továbbá azt is biztosítjuk, hogy az esélyegyenlőség megjelenjen a mindennapjainkban. Ez közel sem egyértelmű dolog, így ha már te is érezted bizonytalannak magad egy-egy helyzetben a megfelelő kifejezést keresve tudd, hogy nem vagy egyedül. Ezekhez nyújtunk segítséget az alábbi esélyegyenlőségi szótárral.
Miért fontos az inkluzív szóhasználat?
A mindennapi interakcióinkra, így a kommunikációra is hatással van a világról alkotott képünk, feltételezéseink, előítéleteink, amelyek ha reflektálatlanul maradnak könnyen diszkriminatívvá tehetik akaratlanul is a szóhasználatunkat. Ahogy a nyelv is, úgy a társadalom egyes csoportjairól alkotott elképzeléseink is folyamatosan változnak és ennek tükröződnie kell a nyelvhasználatban is. Az “előítélet-mentes nyelvhasználat segíthet abban, hogy magunk mögött hagyjuk a férfiakról, nőkről, fogyatékossággal élő személyekről és a társadalom más csoportjaihoz tartozó emberekről alkotott idejétmúlt elképzeléseket” – áll az Európai Unió Tanács Főtitkársága által kiadott, inkluzív kommunikációval kapcsolatos iránymutatásban. A gondatlanul használt szavak az érintett érzékeny csoporttagokra különbözőképpen és más-más intenzitással fejtheti ki hatását. Ez jelenthet csak egy apró sértést, de hosszú távon akár a mentális egészséget is veszélyeztetheti és pszichológiai károkat okozhat.
Azonban nem mindig van egyértelmű megoldás vagy megnevezés, az érintett csoporton belül is megoszlanak a vélemények. Például a fogyatékossággal élő emberek esetében ma a legszélesebb körben elfogadott megnevezésnél (people-first, angol példával élve: people with disability) a teljes értékű embert helyezzük a középpontba és annak kiegészítéseként a fogyatékosságot leíró jelzőként használjuk. Ezzel elkerüljük, hogy áldozatként és segítségre szorulóként tüntessük fel a fogyatékossággal élő embereket. Azonban vannak a csoporton belül olyanok, akik ennek éppen az ellenkezőjét vallják (identity-first, angol példával élve: disabled people), mert az identitásuk fontos részét képezi a fogyatékosság. Ezt még nyelvileg sem szeretik különválasztani a megnevezésükben, mert úgy gondolják, hogy ez a gyakorlat már önmagában hordoz egy negatív felhangot.
Hasonló gondolatmenet vezethetett a következő megjegyzéshez is, amelyet egy ismerős mesélt: “én nem autizmussal élek, hanem a feleségemmel”. Ezért fontos, hogy igyekezzünk tisztázni a konkrét személlyel, hogy ő milyen megnevezést szeret használni, amennyiben úgy látjuk, hogy ennek helye van. Előfordulhat, hogy valaki nem tartja relevánsnak a kérdést és humorral elüti, ez is teljesen rendben van, ilyenkor lépjünk túl a kérdésen.
A roma/cigány megnevezéssel kapcsolatban még ennél is árnyaltabb a kép. A közéletben és szakirodalomban jellemzően a roma megnevezést használjuk ezzel követve a nemzetközi sztenderdet és elkerülve a pejoratív jelentéstartalmat. Azonban a roma szóhasználatnak is lehet kontextustól függően negatív kicsengése illetve vannak csoportok, akik kifejezetten a cigány megnevezést preferálják (pl. beások). Így mindkét szóhasználat jelen van a köznyelvben. Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a roma szó romani nyelven az ember (rom) többes számú alakja.
Alapelvek, tippek, tanácsok
Az alábbi 4 egyszerű tipp iránytűként segíthet a hétköznapokban, hogy az esélyegyenlőség a szóhasználatunkban is megjelenjen.
- Meglévő szokások, szóhasználat megváltoztatása nehéz, de ha nyitottak vagyunk a tanulásra, akkor lehetséges.
- Tartsuk tiszteletben a másik felet. Nem mindenki szeret fogyatékosságról, etnikai hovatartozásról, genderről, nemi vonzalomról stb. beszélni.
- Ha bizonytalanak vagyunk abban, hogy tudnánk valakire hivatkozni helyesen, kérdezzük meg. Ez egy sokkal jobb megoldás mint kellemetlenül tapogatózni vagy teljesen elkerülni a témát.
- Amikor nem megfelelően fogalmazunk meg valamit, akkor kérjünk bocsánatot, javítsuk ki és lépjünk tovább.
Esélyegyenlőségi szótár
A leggyakrabban használt kifejezéseket összegyűjtöttük a lenti táblázatban. Az első oszlopban találhatókat bátran használd jelzős szerkezetben, a második oszlopban levőket pedig próbáld kerülni.
Így mondd! (jelző, ami után mindig tégy főnevet, pl. gyerek, személy, ember) | Kerüld ezt a kifejezést! |
fogyatékossággal élő | fogyatékkal élő, fogyatékos |
mozgáskorlátozott | nyomorék, rokkant |
kerekesszékes | tolószékes, béna |
értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott | szellemi fogyatékos, gyengeelméjű |
Down-szindrómás | Down-kóros |
megváltozott munkaképességű | rokkant, csökkent munkaképességű |
halmozottan fogyatékos, halmozottan sérült | béna, gyengeelméjű |
vak, gyengénlátó, látássérült | világtalan |
siket, nagyothalló, hallássérült | süket, süketnéma, siketnéma |
szervátültetett | beteg |
nem fogyatékos | egészséges |
hátrányos helyzetű, szegény | csóró, nincstelen |
hajléktalan | koldus, csöves |
Ha a fentieken kívül szeretnél még esélyegyenlőséget szem előtt tartó kifejezést megismerni, keresd fel az Odú Központ és a Down Alapítvány anyagait. A Tudatosan Jó-nál kiemelkedően fontosnak tartjuk az inkluzív szóhasználatot, hiszen a megvásárolható termékek alkotói mind sérülékeny csoport tagjai. A megfelelő szóhasználattal megkönnyíthetjük a mindennapjaikat és így mindenki hozzájárulhat egy kis odafigyeléssel ahhoz, hogy megelőzzük a kirekesztést és a megbélyegzést.
